2013. december 13., péntek

Egy új élet kezdete ( 5. fejezet)





Ezen a héten az a furcsa érzés fogott el, hogy valaki figyel.  Próbálom magamba sújkolni azt, hogy ha Moriarty lenne, már rég halott volnék. Végtere is, Jim nem hülye, hogy direkt felhívja magára a figyelmem. Megnyugtat, hogy itt van Mycroft és Mrs Hudson ha valami történne, bár szerintem, Moriartyt az sem nagyon érdekelné ha maga Gábriel arkangyal kelne a védelmemre.

 Mrs Hudson sokat segít, de még így is képes a legváratlanabb percekben beállítani. Pont úgy, mint amikor a Baker Streeten laktunk. Akkor könnyű dolga volt, mivel a másik lakásban voltunk ,de most is mint annak idején nem győzök csodálkozni, hogy tudja kipécézni azokat az órákat mikor egyedül szeretnék lenni. Betöltöttem a harmadik hónapot, a hasam alig észrevehetően növekedésnek indult. Mrs Hudsonnek egyik teázásunk során feltettem azt a kérdést, amit már rég szerettem volna de sosem  mertem.

- Mrs Hudson. Két férje volt... szóval... hogy hogy nem lett gyereke?
Amint kimondtam a kérdést azon nyomban meg is bántam. Mi van ha Mrs Hudsonnek nem lehet gyereke? De az öreg hölgy csak megvonta a vállát.

- Tudja kedvesem, az első házasságom egy évig sem tartott, a második férjem pedig pontosan olyan volt mint Sherlock, Isten nyugosztalja. Mindig kapkodott és rohant, gondoltam nem lenne ránk soha ideje. De a húgomnak van három gyereke is és gyakran jöttek fel Bristolból Londonba, úgyhogy nem szenvedtem hiányt belőlük.

Fellélegeztem, hogy nem bántottam meg Mrs Hudsont a kíváncsiságommal.  Néhány nap múlva a temetőben összefutottam Lestrade felügyelővel.
- Helló Jane!
- Greg! Örülök, hogy látom még ha itt is kell találkoznunk.
- Hát igen, nem valami vidám hely, de gondoltam hozok virágot a sírra. Ha ráér, elmehetnénk ebédelni, régen beszélgettünk már.
- Persze, nagyon szívesen.
Az Acorn houseba mentünk a King's Crosson.

- Ha nem találkoztunk, én kerestem meg volna a napokban. Van egy rejtélyes gyilkossági ügyünk, amivel sehogy sem boldogulunk. Tudom, hogy sokat tanult Holmes mellett és szeretném megkérni, hogy legyen a segítségünkre.
- Greg, még ha akarnám se tudnám végigcsinálni! Sherlock nélkül már nem menne, nem múlik el úgy nap, hogy ne rohannának meg a közös emlékek, ha meglátnék egy helyszínt nélküle azt hiszem beleőrülnék. Nem is tudom, hogy jutott eszébe ez a képtelen helyzet! Az esetek már nem is, de valami egészen más mindörökre összeköt Sherlock Holmessal.

Ebben a pillanatban a hasamra raktam a kezem. A felügyelő szemei majdnem kiestek a megilletődöttségtől. Felnevettem azon, hogy milyen értetlen képet vágott.
- Greg, kérem, most már becsukhatja a száját! Igen, gyerekem lesz Sherlocktól és örülnék ha ez a dolog nem jutna Donovan őrmester vagy Anderson fülébe. Nem szeretném ha ettől harsogna az egész Scotland Yard.
- Természetesen Jane, a hír köztünk marad! És most hadd gratuláljak!
- Köszönöm, felügyelő!
- Értesítsen, ha segíthetek valamiben. A volt feleségemmel kétszer csináltam végig a terhességet, bármi is történjék, rám számíthat!

Köszönetképpen Lestradere mosolyogtam, majd más dolgokról kezdtünk társalogni és élveztük az ebédet.  Az estémet a kanapén töltöttem a tévét bámulva. Ott is aludtam el. A reggeli zuhany után épp a köntösömbe bújtam, mikor Mycroft jelent meg a lakásban.
- Jó reggelt, Jane! Remélem, nem ébresztettem fel.
- Azt most elkerülte.
- Mindegy is. Mondja, hogy van és miért a kanapén aludt?
- Mi? Honnan..? Áh, ne is feleljen!
- Nincs valami jó színben. Felteszem, kicsit alacsony a vérnyomása ma reggel. Várandósoknál gyakori jelenség. Helyezze kényelembe magát a nappaliban, én főzök egy teát.
Köpni-nyelni nem tudtam a Mycroft részéről tanúsított ekkora törődés láttán.
- Remélem semmit nem kotyogott ki annak az idióta Lestrade felügyelőnek arról, hogy miért is lakik itt.
- Nem kell félnie, nem mondtam neki semmit. És Lestrade nem idióta. Nagyszerű nyomozó és barát, az más dolog ,hogy munka közben sikerült mindent elfuserálnia, ha ott volt Sherlock.
- Ebben igaza van. De addig ne mondjon neki semmit még nem utasítom rá. Vészhelyzet esetén még hasznát vehetjük.

Úgy látszik ez a Holmes fivérek öröksége: mindenkit kihasználnak, ha úgy tartja kedvük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése